Magyar szerkezettár
Keres
🪄
szíve
→
szív
⊕
birtokos személyjel
szív
1
ts ige
nép rég
szí
1.
<
légnemű
anyagot
>
belehel
,
ill
.
<
folyékony
anyagot
>
ehhez
hasonló
módon
magába
vesz
.
friss
levegőt
szív
;
vért
szív
.
2.
<
folyadékot
,
es
.
szemcsés
anyagot
>
légritkítással
kivesz
valamiből
v
.
fölvesz
valamibe
.
bort
szív
a
hordóból
;
tintát
szív
a
töltőtollba
.
3.
kissé vál
szopik
.
anyja
emlőjét
szívja
.
| ▸
fogát, ajkát, ínyét szívja
| ▸
szívja a fogát
4.
<
égő
cigarettát
,
szivart
,
pipát
>
szájában
tart
,
és
füstjét
beleheli
,
ill
.
ez
a
szokása
.
milyen
cigarettát
szívsz
?
|
<
kábítószert
>
így
fogyaszt
.
ópiumot
szív
.
5.
ritk
<
szeszes
italt
> (
apránként
,
lassanként
)
iszik
.
6.
▸
magába szív
7.
biz:
▸
szívja magát
[hangut]
szív
2
fn
1.
bonc
összehúzódásával
és
kitágulásával
a
vérkeringést
biztosító
,
izomos
falú
szerv
.
▸
dobogó szívvel
▸
szíve alatt
|
állatnak
ez
a
szerve
mint
étel
.
|
a
mellnek
a
szív
előtti
,
bal
oldali
tájéka
.
▸
szívére teszi a kezét
2.
<
kif-ekben
:
az
emberies
érzés
jelképeként
.>
▸
fáj a szíve
▸
csupa szív
▸
nincs szíve valamit megtenni
▸
van volna szíve valamit megtenni
|
<
a
szeretet
jelképeként
.>
belopja
magát
valakinek
a
szívébe
;
▸
a szíve csücske valaki
|
<
a
szerelem
jelképeként
.>
elnyeri
valakinek
a
szívét
.
|
<
a
bátorság
,
lelkesedés
jelképeként
.>
helyén
van
a
szíve
.
|
<
az
egyén
érzésvilágának
jelképeként
.>
a
szívébe
lát
valakinek
;
▸
szívből
▸
ami a szívén, az a száján
▸
szívére vesz valamit
3.
vál
az
érzelmi
életében
tekintett
ember
.
két
szív
egymásra
talál
.
| ▸
szívem
4.
vmely
terület
,
település
,
intézmény
központja
.
a
város
szívében
.
5.
a
szívet
jelképező
hagyományos
stilizált
ábra
.
nyíllal
átlőtt
szív
.
| (jelzőként)
szív
alakú
levél
.
|
ilyen
alakú
(
dísz
)
tárgy
.
mézeskalács
szív
.
[ fgr ]
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
____________________
a
→
az
____________________
s/szabad
→
s
⊕
/[Hyph:Slash]
⊕
szabad
s
1
[ess] fn
1.
mássalhangzó
:
a
nyelv
és
a
szájpadlás
eleje
közt
képzett
réshang
,
a
zs
zöngétlen
párja
.
2.
ennek
írásjegye
(
s
,
s
).
|
<
rövidítésként
:>
▸
s
▸
s
▸
s
s
2
ksz
és
.
jelen
s
múlt
;
ki
s
be
;
hívlak
,
s
nem
jössz
;
▸
s a többi
s
cxn
a)
tud
másodperc
;
b)
fiz
út
;
s
cxn
a)
fil
a
logikában
:
alany
;
b)
vegy
kén
;
c)
föld
dél
(
égtáj
).
/[Hyph:Slash]
szabad
I.
mn
1.
(
másokra
nem
káros
)
tevékenységében
,
magatartásában
, (
politikai
)
jogaiban
nem
korlátozott
.
szabad
ember
,
nép
.
|
tört
feudális
gazdasági
kötelezettségektől
mentes
.
| ▸
szabad királyi város
2.
aki
nincs
fogságban
,
letartóztatásban
.
|
fogva
nem
tartott
<
állat
>.
|
mozgásában
nem
korlátozott
<
testrész
>.
szabaddá
teszi
a
kezét
;
▸
szabad kezet ad enged valakinek
3.
nép tréf
valakihez
való
kötöttségtől
mentes
,
független
.
▸
szabad a szíve
|
mesterséges
korlátoktól
mentes
.
|
aki
vmely
időpontban
nincs
lekötve
,
elfoglalva
.
szabad
vagy
ma
este
?
4.
▸
szabad valakivel, valamivel
5.
nem
akadályozott
,
megengedett
.
szabad
átjárás
.
| ▸
szabad akarat
|
belső
indítékból
,
nem
kényszerből
eredő
.
szabad
elhatározás
.
|
állami
,
hatósági
irányítástól
független
,
megkötöttségtől
mentes
.
szabad
ár
,
kereskedelem
,
verseny
.
|
<
kif-ekben
.>
▸
szabad költözködési jog
▸
szabad sajtó
▸
szabad ipar
▸
szabad pálya
▸
szabad kikötő
6.
(msz-ként)
<
kopogtatásra
adott
válaszként
:>
tessék
(
bejönni
)!
| (msz-ként)
<
kérdés
,
kérés
kif-ére
,
ill
.
bevezetésére
:>
megengedi
(
k
),
megengeded
, (
meg
)
kérhetem
?
7.
megkötöttségektől
mentes
,
a
szokástól
független
,
kötetlen
.
▸
szabad szája van szabad szájú
szabad
kutatás
;
▸
szabad kártya
▸
szabad hangsúly
▸
szabad szórend
▸
szabad vers
|
az
eredetihez
,
ill
.
az
ábrázolthoz
nem
(
szolgailag
)
ragaszkodó
.
szabadon
fordít
;
természet
után
szabadon
fest
.
| ▸
szabad dolgozat, fogalmazás
| ▸
szabadon
8.
kötelező
elfoglaltsággal
ki
nem
töltött
<
idő
(
szak
) >.
szabad
délután
;
▸
szabad szombat
▸
szabad foglalkozás
|
vmely
célra
le
nem
foglalt
<
hely
,
terület
>.
itt
van
még
két
szabad
hely
!
9.
körül
nem
határolt
,
ill
.
vmely
szempontból
nem
korlátozott
<
tér
(
ség
) >.
a
szabad
ég
alatt
.
|
ilyen
helyen
levő
.
szabad
levegő
;
szabad
tűz
.
| ▸
szabad pálya
| ▸
szabad föld
|
fedetlen
,
burkolatlan
.
a
ruha
szabadon
hagyja
a
karját
;
▸
szabad tűzhely
▸
szabad kémény
▸
szabad vezeték
10.
más
tárggyal
össze
nem
kötött
,
ill
.
nem
érintkező
.
a
vezeték
szabad
vége
;
▸
szabad szemmel
|
vegy
önmagában
előforduló
,
nem
kötött
<
elem
,
vegyület
>.
II.
fn
1.
politikai
szempontból
szabad
ember
.
|
tört
<
a
rabszolgarendszerben
>
nem
rabszolga
.
2.
lakott
településen
kívül
levő
hely
.
ki
a
szabadba
!
|
épületen
,
zárt
helyen
kívül
levő
tér
,
terület
.
egy
nyílás
a
szabadba
vezet
.
III.
tn ige (csak némely alakban)
meg
van
engedve
.
szabadjon
megjegyeznem
;
szabadna
kérnem
?
[ szláv ]
PÉLDÁK #1
asztal
(szótár)
asztalos
(szótár)
asztalokra
(toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal
(összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal
(szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal
(azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal
mellett
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
avokádó
(van/van, azonos,
nagy
)
fűbe harap
(nincs/van, konstrukció)
fűbe
(nincs/van, 2 konstrukció,
-ba/-be
)
fű
(van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki
fűbe harap
(nincs/van, szöveg részeként)
nem
harapott fűbe
(nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap
(nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
a tanár
részt vesz
az akció
ban
(igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben
(azonos forma)
alapító tag
–
okos gyerek
az
alapító tag
részt vesz
az akció
ban
(két többszavas konstrukció)
az okos gyerek
részt vesz
az akció
ban
(egy többszavas konstrukció)
a tanár
részt
vett
az akció
ban
(múlt idő)
a tanár
vesz részt
az akció
ban
(szórend)
a tanár
vesz
az akció
ban részt
(szórend)
a tanár
részt vesz
a
munká
ban
(más elem)
a tanár
kollégáival
részt vesz
az akció
ban
(plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
-ban/-ben
,
-ság/-ség
,
ad hoc
,
terem
,
termet
,
almafa
,
grépfrútfa
,
megcsócsál
a könyv lapokból áll
,
a nyelv szerkezetekből áll
,
kísérletet tesz erre
Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024